Amikor a víz fölött megjelennek az első rovarok, a réten, a kertekben a pillangók, és a méhecskék, tudjuk, hogy visszafordíthatatlanul nyár van! Ezek a kedves, röpködő apróságok minden alkotó embert megihletnek. Csodálatos a színük, és végtelen variációban léteznek. Én pillangókat nem igazán festettem még, mert úgy érzem, hogy ebben a témában könnyen bele lehet csúszni a giccsességbe. Viszont a szitakötőknek nem tudtam ellenállni.
Készítettem régen egy egyszerű, szinte stilizált mintát, amiből készült egy kis kendő, és selyempárna is. Kép formában pedig már sokan kérték tőlem. Ezekből a képekből és az alkotás folyamatából mutatnék meg néhány képet.
Az eredeti kép ez a sötétebb árnyalatú, fakeretes kép volt. Sokáig díszítette a házunkat, majd a műhelyem falán lógott. Egyszer beleszeretett valaki és megvásárolta. Ez a verzió fekete kontúr vonalakkal, karakteresebb hangsúllyal készült.
A webáruházamban utánrendelhető volt. Így bukkantak rá ismét, és kértek belőle egy világosabb, visszafogottabb változatot. Ez már arany kontúrozóval, hamvasabb árnyalatokkal készült ugyanabban a méretben. Kedvenc részletem a szárnyak megfestése. Az áttetsző, csillogó részleteket megfesteni élvezetes munka.
A szitakötős motívum egy kicsit máshogy már megjelent selyem ablakképként is. Két színvariációban készült. Neked melyik tetszik?
A régi munkáim közt is találtam még két képet a szitakötőről. Ezek még régi technikával lettek fotózva és papír képről átmentve, ezért a minősége természetesen egész más a képeknek. De az archívumomból nem hagyhattam ki ezt a kis nosztalgikus kitekintést.
Ez egy kis kendő volt, kék háttérrel és többféle kontúrozóval.
Ez pedig egy párna újabb színvariációban.
Régen sok selyempárnát festettem, aminek egy részéről régebben már írtam.
Nézd meg a régebbi blogcikkeimet: