Egy kis akvarelles nosztalgia

Egy kis akvarelles nosztalgia

Az akvarell festés iránti vonzalmam még 20 éves korom környékére nyúlik vissza. Akkor kezdtem járni a Kirakatrendező és Dekoratőr Képző Iskolába. Elképesztően sok technikával ismerkedhettem meg abban a két évben, amíg oda jártam. Még a ma oly népszerű kalligráfiával is foglalkoztunk. Talán majd arról is készül egyszer egy bejegyzés. Kipróbáltuk a modell utáni rajzolást szénnel, önarckép festést (még mindig meg van valahol), réz domborítást, gipsz öntést, különböző fűrészekkel való vágást, ragasztást, tapétázást és mindenféle festést falra, papírra.

Szóval nagyon izgalmas két év volt, tömény gyakorlattal. Sajnos akkor még nem volt lehetőségünk annyi fotót készíteni, mint a mai fiataloknak, de azért maradt némi emlék.

Az akvarell festést is nagyon szerettem. Jó megfigyelőképesség kellett hozzá és fel kellett ismerni a fények és árnyékok játékát. Még mindig van egy jó adag akvarell festékem abból az időből, ami elég elképesztő, hiszen nagyon sok év telt el azóta. De a festékek még mindig jók! Ez az egyik nagy előnye az akvarellfestékeknek, hogy nem romlanak meg. Az apró tégelyekben ott ülnek évtizedekig a festékek, és csak egy kis víz kell hozzá, hogy előbukkanjanak a gyönyörű színek.

akvarell festés, elefánt

Azóta persze rájöttem, hogy a selyemfestésben is ezt a technikát szeretem a legjobban. Amikor a színek egymásba folynak, és csak száradás után látod meg a végleges eredményt, az olyan, mint egy aprócska csodavárás.

Egy hátránya van. Sok időt vesz igénybe. Nem lehet vele sietni. Ezért sajnos csak nagyon kevés dolgot festettem így. De remélem leszek még olyan időmilliomos, hogy újra foglalkozhatok vele.

akvarell festés, zebrák akvarell festés, zebrák/1

Ezek a szafaris képek még 2000 környékén készültek. Akkor lettek befotózva is, amit már nem tudok újra fotózni, mert még akkor gazdára találtak. Ez még jóval a digitális fényképezőgépek korszak előtt volt, így már csak papír képről digitalizálva tudom megmutatni. Ez sajnos látszik is rajta. Örülök, hogy ennyi emlék megmaradt róluk. Az ihletet egy kenyai utazás adta, amihez 1997-ben volt szerencsém. Kimondani is borzasztó, hogy milyen régen. A sorozatból már csak egy zsiráfos kép van meg valahol.

Volt egy másik, három darabból álló sorozatom is, amin madárkák voltak. Abból csak ez az egy fotó maradt meg emlékbe.

akvarell festés, kismadár



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.